Gyümölcsök
Eper
Az eper vagy kerti eper, termesztett eper, ananászeper az eper nemzetségbe tartozó hibrid növény, amelyet álterméséért termesztenek; a köznyelvtől eltérően a szakmai elnevezése szamóca. Az eper és szamóca kifejezések egysége vagy különbsége, nemzetközi, nyelvtani, és nyelvtörténelmi értelmezésben nem tisztázott.
Jellemzése
Az epret nagy földrajzi alkalmazkodóképessége és elterjedése miatt szinte a világ minden országában termesztik. Évelő, tőrózsát fejlesztő növény, az indanövényről úgy nevezett frigó palántákkal szaporított egyedek járulékos gyökérrendszert fejlesztenek, melyek sekélyen helyezkednek el a talajban. A gyökérzetet a levélzettel egy rövid gyökértörzs köti össze. Ebből fejlődnek ki a levelek, az indák, a virágok; ezen kívül ez a szerve tartalékolja a tápanyagokat, amely elősegíti az áttelelést.
A lombozaton belül háromféle levelet különböztetünk meg: a valódi, fotoszintetizáló lombleveleket, a gyökértörzsön és az indákon található alleveleket, valamint a virágzatban elhelyezkedő felleveleket. A tőrózsát alkotó 5-7 darab lomblevél, hármasan összetett. Színük, szőrözöttségük, alakjuk, fogazottságuk, a fajtájukra jellemző. Átlagosan 50-60 napig élnek, majd a legalsó, egyben legidősebb levelekkel kezdve fokozatosan elhalnak. Mivel ezek a növényen maradnak, gondoskodni kell az eltávolításukról. Az elhaló levelek tápanyagai a gyökértörzsbe vándorolnak, itt raktározódva segítik az áttelelést. A gyökértörzs csúcsközeinek oldalrügyeiből fejlődnek ki az indák. Az indák nóduszain alakulnak ki az indanövények (amiket az ún. frigó palánták készítéséhez használnak).
Az eper virágzata a gyökértörzs csúcsrügyéből fejlődik. Általában egy hosszú tőkocsány végén alakulnak ki a változó számú virágból álló bogernyők. Ezek eltérő időben virágoznak, így nemcsak az érésük húzódik el, hanem a bogyóméret is változik. A virágoknak 5 csészelevelük, 5 sziromlevelük, 3 porzókörük és számtalan termőlevelük van. Az eper virágai rendszerint hímnősek, de lehetnek csak egyivarúak is. A termők a vacok felületén helyezkednek el.
Megtermékenyülésük után a vacok növekedni kezd, ebből képződik az áltermés. Az elhúsosodó vacok felületén találhatók meg az eper valódi termései, az aszmagok. A bogyóméret alakulása szempontjából az a szerencsés, ha minél több termő megtermékenyül, mert az aszmagtermésben lévő magvak által termelt hormonok serkentik a vacok növekedését. A bogyó mérete, alakja, színe szintén fajtára jellemző tulajdonság.
Éghajlati igénye
Hazánkban az eper szinte bárhol termeszthető, de a számára legjobb feltételek biztosítása messzemenően megtérül. Az eper vegetációs ciklusának kezdete és befejezése függ a hőmérséklettől, ezért az ország déli részein lévő kertekben, a korábbi felmelegedés miatt 1-2 héttel hamarabb kezdik meg a vegetációt. Ez a koraiság a piacon előnyt is jelenthet, azonban ezek a növények a visszatérő tavaszi fagyoknak is jobban ki vannak téve. Ilyenkor a fagyok elsősorban a legfejlettebb, legkorábban nyíló virágokat károsítják, a később nyílóak sértetlenek maradnak. Télen is, csak a keményebb hótakaró nélküli teleken fordul elő, hogy a téli fagyok jelentős kárt okoznak, mert a vastagabb hótakaró alatt, akár több héten keresztül, a -30 °C-ot is elviseli. Az eper vízigényes növény, ezért a hazai csapadékviszonyok mellett, csak öntözéssel ad magas terméshozamokat.
Szaporítása
A sikeres termés alapja a jó minőségű szaporítóanyag. A jó palánta fajtaazonos, vírusoktól, gombás betegségektől, kártevőktől mentes, friss, életképes és szabványméretű, legalább tíz darab 8 centiméter hosszú, fejlett, ép gyökérrel és megfelelő átmérőjű gyökértörzzsel rendelkezik. Az eper szaporítása egyszerű, könnyen elvégezhető, mivel a növény saját maga gondoskodik erről, az indán keletkezett indanövénnyel. A gyakorlatban a különböző fejlettségű leveles (tálcás) palánták és a levél nélküli, tárolt frigó palánta a legelterjedtebb szaporítóanyagok. A leveles eperpalánták korszerű szaporítási módszere, hogy a 3-5 levéllel rendelkező palántákat nyár végén, vagy tavasszal felszedjük.
A tálcás palánta előállítása. A tálcás palánták alapanyagául szolgáló indanövényeket leggyakrabban a legyökeresedésük kezdetén szedik, és általában 5×5 cm-es fészkű tálcákba, vagy poharakba palántázzák. Ezekben a tálcákban erősödnek meg, itt képeznek erőteljes gyökérzetet. Az ilyen palántákat késő ősszel, de a fagyok beállta előtt kell felszedni. A fölszedett indanövényekről, a szívlevelek kivételével, a leveleket eltávolítják, szellősen (kilyuggatott) polietilén zacskókba csomagolják és felhasználásukig, 1-2 °C hőmérsékleten és 85-90%-os relatív páratartalom mellett tárolják.
Szedés,szállítás
A virágok megtermékenyülése után 26-30 nap múlva érik a termés. Az eper genetikai adottsága a folyamatos érés, amely az elsődleges terméseknél kezdődik és fokozatosan a kisebb rendű terméseken folytatódik. Ezért 2-3 naponta szednünk kell, ez az érés ideje alatt összesen 10-12 alkalmat jelent. Szedésre legalkalmasabbak a délelőtti órák, amikor a termés felületéről már felszáradt a harmat, de még nem melegedett fel túlságosan, ugyanis a nedves vagy felmelegedett termés gyorsan romlik, nehezen tárolható. Friss fogyasztásra a termést kb. 1 cm-es kocsánnyal, és csészelevelekkel együtt, a felhasználás jellegétől függően 3-5 kg-os rekeszekbe, vagy rekeszekben elhelyezett 0,5 kg-os tálcákba szedjük. A termés válogatását és osztályozását már a szedéskor el kell végezni, így átrakással nem okozunk több sérülést. A friss fogyasztásra szedett termést szállítás előtt gyorsan le kell hűteni, szállítani 0-2 °C közötti hőmérsékleten lehet.
(Wikipédia nyomán)
Áfonya
Előfordulása, termőhelye
Magyarországon a Sopron környéki és Vas megyei erdőkben, kisebb állományokban fordul elő. Az erdélyi havasok jellegzetes gyümölcse. A Felvidéken is gyakori. Borsó nagyságú, hamvaskék termése (Myrtilli fructus) a vadas ételek híres ízesítője. A Mátrában megtalálhatóak állományai.
Savanyú talajú tölgyesek és bükkösök lakója, de behúzódik az ültetett fenyvesek szélére is. A sekély, savanyú talajú erdőkben általában csoportosan-tömegesen jelenik meg.
Megjelenése
Alacsony növésű (30-60 cm), gazdagon elágazó félcserje. Legyökeresedő ágai, hajtásai szögletesek, zöldes színűek, akár ezer négyzetméteres kolóniák is hajthatnak egyetlen tőről. Levelei tojásdadok, kihegyezettek, finoman fűrészesek, kopaszak. Virágai rózsaszínnel futtatottan zöldes színűek, levélhónaljakból fejlődnek,[5] áprilistól júniusig nyílnak. A gömbös, korsó alakú párta halvány zöldesvörös, az érett bogyó gömbös, feketéskék, hamvas.
A faiskolákban nemesített változata nagyobb bogyókat terem. A humuszban gazdag, savanyú kémhatású, vízzel közepesen ellátott talajt szereti. A kert félárnyékos részeinek szép dísze is lehet.
Bogyója gyümölcssavakat, cukrot, pektint, cseranyagot, vitaminokat, flavonoidokat (főleg antociánokat), arbutint, sok vasat, A-, D- és C-vitamint tartalmaz.
Felhasználása
A teljesen beérett bogyókat augusztusban és szeptemberben szedik. Szedésre optimális napszak a délután, száraz, meleg napokon. Gyümölcse közkedvelt lekvár; gyümölcslevesek, gyümölcssaláták alapanyaga, sütemények ízesítője, tölteléke. Az őz, nyúl, szarvas, vaddisznó elkészítésénél pikáns, közkedvelt íze miatt nélkülözhetetlen. Ezekhez az ételekhez kompót, mártás, saláta, vagy dzsem formájában tálalhatjuk. Nemcsak zamata különleges, de értékes tápanyagokat is tartalmaz. Gyümölcsbornak, likőrnek, szörpnek vagy teának elkészítve is nagyon jó hatású a bélflórára, mert ellenállóvá teszi a bél nyálkahártyáját az emésztési zavarokkal, krónikus bélhuruttal, bélfertőzésekkel, hasmenéssel szemben, és a szájbetegségeknél is jó szolgálatot tesz.
Beszámolók szerint a második világháborúban a brit pilóták az éjszakai bevetések előtt marokszám ették a fekete áfonyát, ugyanis a benne rejlő anyagok segítik a retinasejtek gyors regenerálódását. Ma a gyógyszertárakban kivonata kapható. A hasmenés, fogínygyulladás régről ismert gyógyszere. A levéből főzött tea epe- és hólyagbetegségek orvossága, vesetisztító. Levele cukorbajra jó, akár nyersen is. Nagyobb mennyiségben akár fájdalmas gyomorösszehúzó hatása lehet.
(Wikipédia nyomán)
Alma
Az alma vagy almafa (Malus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Körülbelül 55 faj tartozik ide, melyek többsége Ázsiában, kisebb része Európában és Észak-Amerikában honos.
A nemzetségbe tartozó egyedek, vagyis az almafák termésének a neve is alma.
Tulajdonságai
Ritkán tövises, lombhullató kis fák vagy cserjék. Leveleik egyszerűek, karéjosak, néha hasadtak. Virágzata csomó, bogernyő vagy sátorozó fürt. Virágaik fehér, rózsaszín vagy piros színűek. Párta 5, csésze 5 van, porzóinak száma 15, 20 vagy 50, a 2-5 bibeszál alul összenőtt.
Az almafa termése botanikailag csoportos tüszőtermés, alma áltermés (pomum): gömbölyded alakú, két végén bemélyedés található. A felső mélyedésből ered a rövid kocsány, ezzel csüng a fán. A másik mélyedésben az öt apró, elszáradt csészelevél. Az alma viaszos héja a gyümölcshúst veszi körül. Ezen belül öt hártyás rekeszben ülnek a magvak.
Az európai almatermés évente 16 millió tonna körül alakul, amelyből 4 millió tonna Lengyelországban terem. Magyarországon 2018-ban 700-750 000 tonna alma teremhet, amely az átlagosnál 20-30 százalékkal több.
Nemes alma
A nemes alma vagy házi alma (Malus domestica) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.
Felhasználás
Világszerte közkedvelt gyümölcs, frissen fogyasztható. Nyersen, kockákra vágva ideális salátákba, főzve gyümölcslevesekhez, kompótnak, de téli tárolásra befőttnek, lekvárnak is alkalmas. Használható szószok készítéséhez és süteményekben is ízletes. Jellegzetes sütemény az almáspite, aminek a töltelékét fahéjjal fűszerezett almareszelék adja. Pépesítve, akár több más gyümölccsel kombinálva kiváló bébiétel. Kipréselt leve a legtöbb gyümölcslé egyik legfőbb alkotóeleme, kissé fanyar, savanykás ízével ezekben mind dominál. Alkalmas gyümölcsbor és pálinka készítésére is. Vékony, lapos szeletekre vágva, majd kiszárítva almachips (aszalvány) készíthető belőle, ami még szárazon is savanykás.
A virágzó almafa
Már a rómaiak korában is 29 almafajtát tartottak számon, előszeretettel fogyasztották és bort is készítettek belőle.
Virág
Az almafa virágai is fogyaszthatók; a gyümölcsös édességek kiegészítőiként díszítésre. Esetenként cianid előanyagokat tartalmazhatnak, ezért egyszerre csak keveset együnk belőlük.
Gyümölcs
Fogyasztható frissen mint gyümölcs, befőzve levesnek, kompótnak, vagy desszertként, fagyasztva, gyümölcsléként, erjesztés után borként, erjesztve és lepárolva mint pálinka, aszalva rágcsálnivaló, ételekben kiegészítő anyagként, sütemények ízesítésére.
Tápértéke
Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, valamint A-vitamint, B-komplex vitaminokat, és némi C-vitamint is, ami a héjban található meg a legnagyobb mennyiségben. A B-vitaminok nagyon jó hatással vannak az emésztésre, mivel serkentik, elősegítik a táplálék felszívódását.
Gyógyhatása
Habár C-vitamin tartalma jóval csekélyebb, mint például a narancsé vagy a citromé, mégis a benne lévő ásványoknak köszönhetően nagyon jó hatása van az emésztőrendszerre. Fontos hatóanyaga még a pektin, ami vízben oldva kocsonyás zselét alkot, valamint a héj cellulóz része, amelynek béltisztító hatása van.
Alacsony vércukor esetén is hatékony, fogyasztása pótolja az ilyenkor szükséges glükózt.
Több féle alma is rendelhető házhoz szállítással a www.egeszsegfutarmiskolc.hu weboldalon vagy telefonon a +3630/333-9424-es telefonszámon.
Egészség Futár Miskolc
... az egészséget házhoz visszük
Nemes szilva
A nemes szilva vagy európai szilva a rózsafélék családján belül a Prunus nemzetségbe tartozó fa. Csonthéjas termése fontos gyümölcs, termesztése jelentős. Világszerte más-más fajokat termesztenek, vannak amerikai (P. nigra, P. americana), és kínai (P. simonii), japán (P. salicina) fajok. A P. domestica hazája Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig, Közép-Európáig tehető. A ringló az egyik alfajának az egyik változata (P. domestica subsp. italica var. claudiana).
Felhasználása
Sokféleképpen felhasználjuk. Kitűnő lekvárt készítenek belőle a téli hónapokra, de befőzésre is alkalmas. A hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilvapálinkát, és a szilva adja a legjobb aszalványt.
Fogyaszthatjuk nyersen - gyümölcsként, gyümölcssalátákban, kedvelt főzve, gyümölcslevesekben is. Az aszalt szilva kitűnő rágcsálnivaló, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadakhoz. Az aszalt szilvában is megvan, ami a friss gyümölcsben, ráadásul töményebben.
Főzött gombóc töltelékének is használatos, ennek közkedvelt módja, hogy fahéjas cukorral ízesítve hajtogatják a krumplis-vajas gyúrt tésztát. A gombócokat gyakran pirított zsemlemorzsába hengergetik.
Államilag elismert szilvafajták
- Ageni
- Althann ringló
- Althann ringló Bb.94
- Besztercei Bb 398
- Besztercei Bt. 2
- Besztercei Nm. 150
- Besztercei Nm.122
- Bluefre
- Cacanska rana
- Cacanska lepotica
- Cacanska rodna
- Debreceni muskotály
- Korai besztercei
- Montfort
- President
- Ruth Gerstetter
- Sermina
- Silvia
- Stanley
- Tuleu gras
- Utility
- Valjevka
- Zöld ringló
A szilva kártevői és kórokozói
- Cserebogár
- baktériumos rákosodás és elhalás (Pseudomonas syringae)
- szilvakéreg-gubacsatka (Aceria phloeocoptes)
- pajzstetvek (Coccoidea):
- akácpajzstetű (Parthenolecanium corni),
- szilvapajzstetű (Eulecanium prunastri),
- kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus).
- baktériumos rákosodás és elhalás
- sodrómolyok
- pókhálós szilvamoly (Hyponomeuta padellus)
- amerikai fehér szövőlepke, amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea)
- sárga szilva-levéltetű (Brachycaudus helichrysi)
- fekete szilva-levéltetű (Brachycaudus schwartzi)
- hamvas szilva-levéltetű (Hyalopterus pruni)
a) betegségek:
- baktériumos rákosodás és elhalás (Pseudomonas syringae)
- szilvahimlő (Plum pox vírus)
- monilínia (Monilinia laxa)
- szilvarozsda (Tranzschelia pruni-spinosae, Tranzschelia discolor)
- tafrina (Taphrina pruni)
- klaszterospóriumos levéllyukacsosodás
- szilva polisztigmás levélfoltossága (Polystigma rubrum)
- sztigmina (Stigmina carpophila)
b) kártevők:
- hamvas szilvalevéltetű (Hyalopterus pruni)
- sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrysi)
- levélbarkók (Phyllobius spp.)
- cserebogarak ((Melolonthidae))
- téli araszolók (Geometridae)
- sodrómolyfélék (Tortricidae):
- szilvamoly (Coccyx funebrana),
- keleti gyümölcsmoly (Coccyx molesta),
- pókhálós molyfélék (Yponomeutidae):
- pókhálós szilvamoly (Hyponomeuta padellus);
- szilvalevél-gubacsszúnyog (Putoniella marsupialis);
- csonthéjasok szövődarazsa (Neurotoma nemoralis);
- fekete szilvadarázs (Hoplocampa minuta),
- sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava);
- atkák (Acari):
- csonthéjasok levélatkája (Phyllocoptes fockeui),
- szilvalevél-gubacsatka (Eriophyes padi),
- szilvatakácsatka (Schizotetranychus pruni),
- piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi).
baktériumos rákosodás és elhalás (Pseudomonas syringae)
Termés:- Glomerellás gyümölcsrothadás
- Moníliás gyümölcsrothadás
- szilvamoly.
- Darazsak
- Almamoly
- Sodrómolyok
- betyárkóró (Erigeron canadensis)
- disznóparéj (Amaranthus retroflexus)
- libatop (Chenopodium album)
- csillagpázsit (Cynodon dactylon)
- útszéli zsázsa (Lepidium draba)
- muhar (Setaria spp.)
- apró szulák (Convolvulus arvensis)
- szeder (Rubus caesius)
- tarackbúza (Agropyron repens)
- fenyércirok (Sorgum halepense)
- selyemkóró (Asclepias syriaca) (Wikipédia cikke nyomán)
Őszibarack, Nektarin
Az őszibarack vagy őszibarackfa (Prunus persica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és a Prunus nemzetségbe tartozó gyümölcsfa. Legközelebbi rokona a mandula, távolabbi rokonai a szilva és a kajszibarack.
Elnevezése
A magyar nyelvben "őszibarack" néven említjük összes termesztett és magról kelt változatát, de a kényesebb, általában késői külföldi fajták "francia barack" néven is ismertek. Voltaképpen mindkét elnevezés helytelen, mert nem "őszi", hiszen a fajtától függően nyár közepétől érik, és nem is "francia", mert a jelenleg is termesztett fajták nagyon sok országból: Olaszországból, Oroszországból, Kínából, az USA tagállamaiból (Illinois, Texas) és Kanadából származnak.
Helyes elnevezése csak a barack lenne, ami azért okoz némi bonyodalmat, mert a kajszibarackot is értjük rajta. A sima héjú (nem molyhos) őszibarackot nektarin névvel különböztetjük meg, de nagyon sokan használják a "kopasz barack" elnevezést is.
Története
Őshazájának régebben Perzsiát tartották, ami a latin növénytani elnevezésében (malum persicum) is kifejezésre jut. A kutatások ezt nem bizonyították, mivel a kínai irodalomban már i.e. több száz évvel, több helyen is említi, ezért feltételezhető, hogy innen származik. Európaielterjedésének forrása Itália, majd Franciaország, ahol a kedvező életkörülmények és tenyésztési feltételek miatt, nem csak termesztik, de fajtáinak szaporítása is fellendült. Oliver De Serres 1604-ben megjelent kertészetről szóló munkájában (Théâtre d'Agriculture), már 12 fajtát ír le.
Az őszibarack-termesztés fellendülésére jellemző, hogy a kereszténység terjesztésével párhuzamosan terjedt el Európa többi országában, mivel a legügyesebb termesztők a szerzetesek voltak. A kolostorok kertjeiben nagy gonddal nevelték, és valószínűleg szaporították is az őszibarackot. Franciaországban keletkeztek az első faiskolák is, 1628-ban már 27 fajtát, 1667-re pedig már 38 fajtáról tesznek említést. Innen terjedt el Belgiumba, Hollandiába, Németországba, de Angliába is.
A 20. század első felében, a budaörsi barack gyakorlatilag fogalommá vált nemcsak Magyarországon, hanem nyugodtan Európa jelentős részén is; Horvátországba, Ausztriába valamint több más országba exportálták. Termesztész és exportálása nagy buzdítója, aki a kereskedése élén állt a kettő világháború közti korszakban a budapesti Lenz József (1897-1965), kereskedelmi tanácsos, nagykereskedő, a "Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmi- szerkereskedők Országos Egyesülete" elnöke, a "Gyümölcsexportőrök és Importőrök Egyesülete" elnöke, aki 1937-ben építtetett hűtőházat a budaörsi MÁV pályaudvaron, amelynek a homlokzatát "Barackos Madonna" tondó díszítette.
A nektarin mibenléte
A nektarint keresztezésnek, hibridnek tartják sokan (mandula, szilva), pedig ugyanaz a faj, mint az őszibarack, annak egy genetikus variánsa. A szőrösség tulajdonságát egy domináns allél hordozza, ennek teljes hiányában kopasz a barack. Már Darwin is foglalkozott a nektarin mibenlétének problémájával, és az ő nyomában számos más kutató is.
Az utóbbi években az Egyesült Államokban továbbnemesítették, és így lendült fel kereskedelmi forgalma.
Tartalma
Gyümölcse, az őszibarack 7 g fehérjét, 90 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 10 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként. Nagy része, 85-90%-a víz. Ettől oltja úgy a szomjat. Lédússágának és a kedvező cukor-, valamint gyümölcssav-arányának köszönhetően a többi gyümölcshöz képest egyszerre jóval nagyobb mennyiség fogyasztható az őszibarackból.
Az őszibarack frissít, üdít, jó kedvre derít. Ezt részben niacin-tartalmának köszönheti; csökkenti a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek. Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- és biotin-tartalmuknál fogva főként a sárga húsú fajták kiváló haj- és bőrszépítők. Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak. A kevésbé leveses barack is hasznos, mert rengeteg rostjával és pektinjével az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, ami idegen helyen, nyaraláskor segíthet. A pektin egyébként a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja el.
Különösen a nyári forróságban, amikor a szívbetegekre nehéz napok várnak, napi 2-3 barack sokat segíthet. A benne lévő kálium és nátriumugyanis 7:1 arányban van jelen, ami ideálisnak tekinthető a szívpanaszok enyhítésére.
Éghajlati igénye
Az őszibarack az enyhébb éghajlatot kedveli, mérsékelt és elég hosszú ideig tartó téli hideggel. Általában csak a legjobb szőlővidékeken lehet gazdaságosan termelni. Hazánkban, egyes vidékeket kivéve mindenütt megterem. Az őszibarack termeléshez a nyári hónapokban (július-augusztus) 20-24 °C középhőmérsékletre van szükség. A budai hegyekben, a Balaton-felvidéken, vagy a Mecsek déli oldalában a napfénytől jól besugárzott területeken, még a késői fajták is beérnek. Fontos, hogy a téli nyugalmi időben huzamosabb ideig 7 °C alatti hőmérsékletre van szüksége, de rövidebb ideig a −16 - −20 °C sem ártalmas. Ezzel szembe a virágzás, gyümölcskötődés, és a gyümölcsfejlődés idején már a −4 °C is jelentős károkat tud okozni. Az erős napsütésnek kitett domboldalakon a túl nagy nyári meleg, vagy a nagyobb hőingadozások is nagy károkat okozhatnak. A lejtős telekre telepített őszibarackosokban biztosítani kell a hideg levegő elfolyását, ezért az esetleges kőrakásokat, díszfalakat, sövényeket, cserjesorokat el kell távolítani. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kert mélyebb területei, ahonnan nincs elfolyás, állandó fagyzugot képeznek.
Talajigénye
Nagyon elterjedt nézet, hogy az őszibarack a száraz, szegényebb talajt kedveli. Ez nem így van, mert az őszibarack a legkülönb féle talajokon is sikeresen termeszthető, de a talaj minőségétől függ a fa terméshozama, és minősége is. Fontos tudni, hogy az őszibarackot nem szabad olyan helyre ültetni, ahol csonthéjas gyümölcs volt korábban. A talajuntságmiatt még a leggondosabb kezelés mellett is rosszul fejlődik. Ilyen esetben legalább 4 évig pihentessük a talajt, trágyázás, mélyszántást követően más veteményekkel ültessük be, majd a négy év lejárta után, az ismételt trágyázást követően telepíthetünk őszibarackot. A termés mennyiségét és minőségét illetően az őszibarack a legkevésbé szárazságtűrő, de kevesebb vízzel is beéri, és öntözés nélkül is termeszthetők a mandula alanyra oltott fák. (Wikipédia cikke nyomán)
Az őszibarack és a nektarin is megrendelhető házhoz szállítással a www.egeszsegfutarmiskolc.hu weboldalon vagy telefonon a +3630/333-9424-es telefonszámon.